Kérdések sokasága fogalmazódik meg a tapasztalt, meglett emberekben is, mikor eldöntik, melyik iskolába írassák gyermeküket. Mi most ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni, segíteni a nehéz döntésben, és rávilágítani, hogy mennyire fontos korunk kiégett társadalmában a hitre nevelés, de egyúttal betekintést szeretnénk nyújtani iskolánk kulisszái mögé is.

Mi az oktatói munkánk célja?
A jó oktatás alapjában véve olyan oktatás, amely az élet értelmét keresi. Célja, hogy mélyebben hatoljon a valóságba, és hogy feltárja annak összefüggéseit. „Nevelésünk lényege: Krisztushoz vezetni a gyermekeket”. Ez az a nevelési többlet, amit a felekezeti iskoláink adnak. Ezek az intézmények senkit sem akarnak megtéríteni. Ha valaki vallásosként érkezett falai közé, abban elmélyül a hit, ha viszont hitetlenként ment oda, hitre juthat. Egy valamit viszont maradéktalanul nyújtanak mindenkinek ezek az iskolák: tartást, kitartást, azt, amit jobb szó híján hátgerincnek nevezünk. Talán azért lett a református intézmények tanítványaiból szinte kivétel nélkül egyenes ember. Ha körülnézünk a közelmúlt nagy neveinél, híres tudósaink életrajzában, tapasztalhatjuk, hogy túlnyomó többségük valamelyik felekezeti intézményben indult útjára. És azon is elgondolkodhatunk, hogy erre valamennyien büszkék, és máig szívesen járnak vissza iskolájukba emlékezni, az ott kapott mélyen emberi lelkületet felidézni. Intézményünk mottójának tekinthetjük, hogy a gyermeki gondolkodás sajátosságain alapuló keresztyén értékközpontú iskola vagyunk, a jóságot, igazságot és a bölcsességet meghatározó értéknek tekintjük. Kiemelt feladatunk a familiáris viszony megteremtése az iskolában. Célunk,hogy tanulóink tanuljanak meg segíteni, szolgálni, alázatosan szeretni. Szabadságra, életközösségre, értékelésre nevelünk, vagyis minden diák tudjon egyén lenni a közösségben.
Milyen profilú osztályaink léteznek?

  1. Az elektrotechnika szakosztály – Villanyszerelő technikus szak

Előnye, hogy a négy éves képzés végén, az érettségi vizsga letételének a lehetősége mellett, szakképesítést is biztosít a tanulóknak.

A szakképesítés megszerzésének a lehetősége független az érettségitől. Ehhez, a négy év végén, egy rövid szakdolgozatot kell készíteni és egy szaktanárokból álló bizottság előtt megvédeni, bizonyítva a szakmai hozzáértést.

 A szakdiploma, az úgynevezett kis feszültségű (12 – 3000 Volt) készülékek, rendszerek és berendezések szerelésére és javítására jogosít fel.

De mi is az elektrotechnika? 

Röviden, a felhasználási terület: a telefon töltőtől – az űrkutatásban használt robotokig. Minden terület, ahol az elektromos áramot termelik, közvetítik és ahol az elektromos energiát felhasználják.

Az elektromos áram hasznosításának a közismertebb területei:

  •     Épületek, lakások világítása
  • Légkondicionálók
  • Háztartási gépek, berendezések
  • Hagyományos autók és a jövő elektromos autóipar
  • Megmunkáló gépek
  • Ipari robotok, gépsorok

    Elektrotechnika vagy elektronika? 

       Az elektromosság szempontjából mindegy, mivel az elektromosság fizikai jelenségei azonosak. Csak annyi a különbség, hogy az elektronika, kisebb feszültségen (12 Volt alatti) működtetett áramkörök és ennek következtében kisebb méretű alkotó elemekből álló rendszerekkel foglalkozik (Számítógép, mobiltelefon).
Igényes oktató munkával, a reál tantárgyak (matematika, informatika, fizika, kémia, biológia) elsajátítása mellett humán műveltséggel is tágul diákjaink látóköre.

  1.  Teológia-intenzív német/teológia-intenzív angol szak
  •  keresztyén értékrendre épített, korszerű nevelést és a modernkor igényének megfelelő tudományos képzést biztosít 
  • nem szükséges részt venni a számítógépes elosztásban; egy eséllyel több nyílik, olyan iskolában tanulni, amit választ, és nem egy elektronikus rendszer oszt be
  • keresztyén alapú szaktantárgyak tárháza áll rendelkezésre
  • helyi és nemzetközi versenyek, kirándulások, lelki napok gazdagíthatják a tanulók szellemi-erkölcsi életét
  • intenzív német nyelvet tanulhat
  • intenzív angol nyelvet tanulhat
  • a felvétel felekezeti hovatartozástól független
  • külföldi és belföldi ösztöndíj lehetőségek
  • változatos szakkörök széles skáláját nyújtjuk
  • külföldi és belföldi táborozásokon vehetnek részt
  • heti négy órában tanulják a németet/angolt, 12. osztály végén a Közös Európai Referenciakeret által meghatározott B1, B2 szintet érhetik el (a KER által megfogalmazott szintek)
  • az intenzív német szaknak nem feltétele a német nyelvismeret, kezdő szintről indul minden kedves diákunk.
  • közösen vágunk bele egy nagy kalandba, mely során nem csak a nyelvet, hanem a német/angol nyelvterület kultúráját, földrajzát is megismerjük.


              A magyar református iskolák szellemiségének, hagyományainak, az érzületi, lelkületi, közösségi erejének, valamint a családokkal és gyülekezetekkel kiépített meghatározó kapcsolatoknak a felhasználásával a képességeinkhez mért legtöbbet tesszük meg azért, hogy minden növendék fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak maga, a tanuló hordoz. Feladatunk minden diákot felkészíteni az élet oly sok területén elvárt tudásanyag-halmazra, amelyet az alábbi tantárgyak tanulmányozásából sajátíthatnak el: – nyelvek : magyar, román, angol, német, latin – művészetek : rajz, zene, irodalom, színjátszás – reál tantárgyak: matematika, informatika, biológia, tudományok – szaktantárgyak: bibliaismeret, egyháztörténet, vallástörténet, lelki nevelés, etika (keresztyén erkölcstan), református irodalom.

Hol tanulhat tovább a teológia szakon leérettségizett diák?
A fent említett tantárgyakból is látható, hogy a tanulók nemcsak teológiai tantárgyakat sajátítanak el, hanem egy sokoldalú és széleskörü, inkább humán orientáltságú képzésben részesülnek, ugyanúgy mint a világi iskolák humán tagozatos diákjai. A teológiai osztályok végzettjei még kapnak útravalóul egy úgynevezett lelki térképet, amelynek segítségével megtalálhatják azokat a keresztyén-humanista értékeket, amelyeknek lényeges szabályforrása a Szentírás:

A Bibliának kell lennie annak a villamossági központnak, ahonnan a villamos áram szétömlik az egész oktatásba, hiszen a keresztyénség a népek történetére évszázadok óta oly hatalmas befolyást gyakorolt, hogyha a keresztyénséget, mint világtörténelmi hatást kikapcsoljuk, akkor sem a magunk korát, sem a korábbi évszázadokat nem tudjuk megérteni.

Colijn Henrik

Kihez fordulhat a gyermek a problémáival?
Akik bármikor készségesen segítenek:iskolalelkész, tanárok, igazgatók, titkársági alkalmazottak, iskolapszichológus. A keresztyén pedagógus szereti Istent és felebarátját, mert megértette, hogy milyen hatalmas Isten szeretete és jóindulata iránta. Ígyekszik a tanulók lelki jólétét szolgálni.

          Mivel ösztönzik a gyermeket a szorgalmas és kitartó munkára (tanulásra)? Több típusú ösztöndíjjal, tanulmányi kirándulásokkal, versenyekkel (megyei, országos, nemzetközi), rendezvényekkel, cserediák-programmal stb. Lényeges, hogy iskolánk hagyja megélni a gyermekkort, tiszteletben tartja annak természetes sajátosságait. Az iskolai oktatás nem haszontalan ismeretannyaggal tölti meg a gyerek fejét, hanem fejleszti értelmi és erkölcsi képességeit. Az iskola aktívan kihasználja a gyermek természetes cselekvési vágyát, a játékra támaszkodik. Ez pedig nem más, mint az Élet útja, amely térbe – időbe, a társadalomba való beilleszkedésünk alappilére.
                                                                                                                  (Bere Zsuzsanna, vallástanár)